Az alföldi csárdába'
három betyár magába',
így mulat az bújába'
kifordított subába'.

Egyik mondja nótáját,
ölelgeti rózsáját,
félreveti subáját,
pöngeti sarkantyúját.

A második csak hallgat,
torka jó bort kívángat,
torka jó bort kívángat,
babájára gondolgat.

A harmadik azt mondja:
"Üljünk pajtás a lóra,
siessünk, mer' itt érnek,
elveszik életünket."