Győri kanász a dombon játszik a botjával,
ne menj arra kisleány, megfogja szoknyádat!
Nem fogja meg a szoknyám, elszaladok tőle,
azér' a kis malacot ellopom mellőle.

- Megfújom a furulyám, lent a székedszélen,
hallod-e te, angyalkám, hálótanya végen?
- Hallom, kedves angyalkám, nem tehetek róla,
gyönyörű szép szavadra nem mehetek oda.

- Győri kanász, mit főztél? - Tüdőt káposztával.
- Mivel rántottá' reá? - Hasa szalonnával.
Nem kell nékem a kanász, csak a felesége,
annak se más egyebe, csak a két szép szeme.